Telefon:
E-mail:
+36 30 293 5373
csaba@skb.hu
 

Sikersztori #12 - Marcsi története

v, 2018. szep. 2. - 13:04 -- Csürke Csaba
Marcsi és a kettlebell

A mozgás nélküli évek lassan, de biztosan lerombolják az ember fizikai és mentális életszínvonalát. Az emberi test és elme egyaránt igényli a fizikai kihívásokat, mivel nem napi 8-10 óra ülésre, majd közel ugyanennyi alvásra lettünk tervezve. Ha hagyjuk elsorvadni a testet, az megbosszulja magát. Azonban soha nem késő elkezdeni! Erre a legjobb bizonyíték Marcsi, aki a 40-es éveit taposva ismerkedett meg a kettlebellel és lett oszlopos tagja a edzőtermemnek. Lássuk hát Marcsi esetét a füles vasgolyóval!

"Marcsi vagyok. 42 éves. Szenvedélybeteg. Kezdhetném így is a történetem, de ez a szenvedély nem betegség. Sőt! Aki Csaba edzőtermébe téved – ha körbenézek a Szentkirályi u. 10-ben – úgy látom, rövid időben belül mindenki így jár.

Az elején leszögezném, hogy soha nem sportoltam, suliban próbáltam magam mindig kihúzni a tesi órák alól. Később – mikor már nem kényszer miatt kellett sportolni – azért előkerült egyszer-kétszer a bicaj, a túracipő. Úgy alakult, hogy a közigazgatásban kezdtem el dolgozni, 22 éve ülök irodai székben. A rendszeres sportolás hiánya és az ülőmunka engem sem kímélt meg - miért is tette volna? Nyak-, váll-, derékfájdalmak találtak meg, s nehezítették meg a mindennapjaimat. Nővérem, aki már több éve „be van golyózva” egy vidéki kisvárosban, elvitt egy kettlebell edzésre.

Marcsi és a kettlebell

Kipróbáltam, beleszerettem.

Hazajöttem és azonnal keresni kezdtem a lehetőséget, hol tudnék én is ilyen edzésre járni. Nem kellett sokáig keresnem, Csaba edzőterme szinte egyből „szembejött velem” az interneten. Kértem az ingyenes próbaedzést, nem csalódtam. Kemény volt nagyon, de még akkor, ott az első edzésen megvettem a bérletem, nehogy elmúljon a lelkesedésem. De még így sem mentem vissza egy hétig… nem tudtam megmozdulni az izomláztól.

Majd amikor ismét lábra tudtam állni, elkezdődhetett az igazi munka. Meg kellett tanulnom „golyózni”, egynél több szabályos fekvőtámaszt nyomni, húzódzkodni, és (ki gondolná?) még guggolni is. Nagyon sok türelmet, biztatást, tanítást kaptam Csabától és Attilától (Kántor Attila a kezdőcsoport edzője) és az edzőtársaktól. Emberségesek, odafigyelők, támogatók, ösztönzők voltak mindig velem. 2017 augusztusától októberre már 8 kg-os golyó helyett 10-kg-ost használtam, meg tudtam csinálni az előírt fekvőket, és ott is lett izmom, ahol addig még soha nem éreztem.

Álmomban nem gondoltam ekkora változásra ilyen rövid idő alatt!

A nyak-, váll- és derékfájdalmaim mintha soha nem is lettek volna. JÓL VAGYOK! Energikusnak érzem magam, és nem esik nehezemre futni a busz után, ha megyek haza, vagy nem lihegek félórát, ha felérek az első emeletre a lépcsőn. Hetente kétszer tudok járni edzésre (bár mindennap is megtehetném, van rá lehetőség), de még így is a szenvedélyemmé vált. Mondjuk ki, megszerettem a sportot! A girját. Hiányzik, ha valamiért kimarad egy alkalom.

Marcsi és a kettlebell

Erőnléti fejlődésemen túl mentálisan is sokat változtam.

Olyan önismereti úton járok, amin korábban csak ritkán. Sokkal nyugodtabban állok a napi feladatokhoz, az emberekhez, mondhatni fát lehet hasogatni a hátamon. Koncentráltabban tudok dolgozni, sokkal kitartóbb vagyok. Így is, úgy is megerősödtem.

A nyolc hónap alatt eltelt idő megerősítette bennem azt is, hogy a lehető legjobb helyre kerültem, a legjobb emberek közé, egy igazi csapatba! Lassan, de biztosan nőnek azóta is a „golyóim”, az izmaim, a tenyeremen a bőrkeményedések és az önbecsülésem. Köszönök mindent, Fiúk!"

Nincs mit Marcsi! Örülök, hogy hozzánk jársz! Mint látjátok, soha nem késő változtatni. A rendszeres mozgás csak javít az életeken. Amennyiben te is szeretnéd kipróbálni a kettlebell jótékony erejét, várlak edzéseimen a hét majdnem minden napján. Ha ismersz olyan embert, akinek szerinted jót tenne az életmódváltás, küldd el neki ezt a bejegyzést, hátha elindul benne valami!